Minden jelölési technológiának megvannak az előnyei és hátrányai. A ponthegyezés, a tintasugaras nyomtatás, a lézeres jelöléstechnika és a nyomtatott címkék között nem mindig egyértelmű a megfelelő megoldás. A legjobb technológia kiválasztásának kulcsa a jelölési követelmények megértése.

Elsősorban az alábbiakat kell figyelembe venni: milyen az alkatrész anyaga és alakja? Milyen típusú azonosítót szeretnénk? Vannak nyomonkövethetőségi követelmények? Hogyan fogják az alkatrészt a jelölés során elhelyezni? Mennyi a rendelkezésre álló jelölési idő és hely? A jelölések átmennek-e az utókezelésen?

A lézerjelölés előnyei: szinte bármilyen anyagot meg lehet jelölni. A technológia alkalmas ívelt felületek jelölésére. Gyorsan, sorozatban lehet alkalmazni, így szériagyártás során is kiváló megoldás. Mozgó elemek megjelölését is lehetővé teszi, ami azt jelenti, hogy egy gyártósor szalagján, menet közben is el lehet helyezni a kívánt jelet. Akár kisméretű, egészen pici helyre is fel lehet tenni az azonosítókat.

Mi lehet a lézerjelölés hátránya?

Talán az egyedüli hátránya, hogy egy lézerberendezés bekerülési költsége meglehetősen magas, azaz drága technológiáról beszélünk. Mindenesetre az tény, hogy a lézeres jelölés a legsokoldalúbb technológia, amely a lézersugár energiáját felhasználva közvetlenül az alkatrész felületén kiváló minőségű jelöléseket hoz létre. A különböző típusú lézerek különböző hullámhosszakat generálnak, amelyeket különböző anyagokhoz használnak. Jellemzően a szálas lézereket fémekhez, míg a CO2 lézereket szerves anyagokhoz használják.

Emellett többféle lézeres eljárás létezik, amelyek különböző előnyöket kínálnak. A lézeres maratás gyorsabb, a lézergravírozás ellenállóbb, a lézeres lágyítás pedig megőrzi az anyag korrózióállóságát (ideális rozsdamentes acél és krómozott alkatrészekhez).